Keresés ebben a blogban

Egység : Assassin's Creed / Olivia Bowden


Megvertek és elárultak, megölték az apámat. Bosszút állok - bármi áron

1789. Párizs varázslatos városában felvirrad a Francia Forradalom hajnala. Az utcakövek vértől vöröslenek, ahogy a nép fellázad az elnyomó arisztokrácia ellen. De a forradalmi igazságszolgáltatásért komoly árat kell fizetnie minden embernek
Miközben a gazdagok és a szegények közötti választóvonal minden korábbinál szélesebbre nyílik, és egy nemzet önmagát tépi szét, két fiatalember, egy férfi és egy nő, bosszút akar állni mindazért, amit elveszített.
Arno és Élise hamarosan az Orgyilkosok és a Templomosok évszázados küzdelme kellős közepén találja magát - egy olyan világban, amelynek halálos veszedelmei minden képzeletet felülmúlnak.

Forrás. Bookline

A legsötétebb óra / W. Somerset Maugham


1939-et írunk, Németország rövid időn belül lerohanja Lengyelországot. Az angolok reménye, hogy számukra elkerülhető a hadba lépés és a nyomában járó óriási civil veszteség, elszáll. Maugham, aki maga is hírszerző volt, ezúttal egy ősi nemesi család sorsán keresztül mutatja be, hogyan zilálja szét a háború az emberi kapcsolatokat. A regény nyugodt idillből indul: Hendersonéknál három felnőtt és egy kamasz testvér házas- és szerelmi élete körül folynak a történések, akik anyjuk születésnapjára gyűlnek össze a szülői házban. De már másnap kiderül: kitört a háború, minden hadra fogható angol férfira és segítő asszonykézre szükség van. A család férfitagjai bevonulnak, de az egyik fivér, Jim, mindenki véleményével szembehelyezkedve, hithű pacifistaként otthon marad. A nők sorsa mostantól a várakozás, de korántsem tétlenül. 
Egy eddig kevésbé ismert, különleges regény a klasszikus kedvenc, Somerset Maugham tollából.


W. Somerset Maugham (1874 – 1965) az egyik legismertebb angol regényíró, elbeszélő és drámaíró. Regényeinek világában központi kérdéssé vált az emberi szenvedés és a megkönnyebbülés lehetősége. Az első megjelenéstől kezdve sikeres szerzőnek számított, szikár, realista stílusa maradandó nyomot hagy az olvasóban. Műveinek nagy részét megfilmesítették, hazai vonatkozásban legutóbb Színház című regényét Csodálatos Júlia címen Szabó István. 

Forrás: Bookline

A könyv története - A barlangfestményektől az e-könyvig / Sara Ayad, Roderick Cave


Az elektronikus könyv kora fordulópontot hozott a könyv történetében. Valójában egy régi technika elvetése és egy másik, új bevezetése végigkíséri a könyv történetét az óegyiptomi idők óta. Most, amikor a könyv az eddig ismert formájában történetének sorsdöntő pontjához érkezett, tekintsünk vissza az előző ötezer évre.

Kötetünk száz példán keresztül mutatja be a könyv történetének ötezer évét a sírfeliratoktól a papiruszig, a tekercsektől a kódexekig, a drága és különleges kéziratos könyvektől a kézisajtó feltalálásáig, a gépi tömegnyomástól a digitális könyvig, az e-könyvolvasóig és ami azután következik. 

A világ tudáskincsének legjavát őrző tárgyakról készült csodálatos fényképek teszik teljessé a történetet. Némely munkák azért kerültek ide, mert klasszikus példái a könyvkészítés valamely korszakának, másoknak tartalma és hatása miatt adtunk helyet. Így vagy úgy, mind fontos szerepet töltött be az eszmék és a tudás közvetítésének sok évezredes történetében. 


Forrás: Bookline

Utazás a végtelenbe / Jane Hawking


Lenyűgöző memoárjában Stephen Hawking első felesége mesél rendkívüli házasságuk rejtelmeiről. Stephen tudományos hírnevének növekedése közben teste egyre jobban összeomlott az őt sújtó motoros neuron-betegség következtében, és Jane elfogulatlanul számol be róla, hogyan igyekezett egyensúlyba hozni a huszonnégy órás ápolónői szolgálatot a gyarapodó család egyre növekvő igényeivel.
Kivételesen őszinte, megindító és sokszor vicces könyvében Jane Hawking nem csupán első házasságának bonyolult és fájdalmas dilemmáit osztja meg az olvasóval, hanem azt is, hogy milyen megpróbáltatások elé állít a hírnév és a vagyon egy házasságot.
A könyv alapján készült filmet január 22-én mutatják be a mozikban. 

Lehet, hogy Stephen Hawking tizenegy dimenzióban gondolkodik, de első felesége ennél is többre képes.
The Times

Jane Hawking könyve nemcsak ünnepelt volt férjéről szól... sokkal inkább olyan, mint kiáltás a sötétségből.
The Daily Telegraph

Mi történik, amikor egy házasság megromlik? És mi lesz azzal az asszonnyal, aki mindenét odaadta ezért a házasságért? Jane Hawking számára a saját világában érvényes a szerelem és a veszteség fizikája.
The Guardian

Jane elfogulatlan részletességgel írja le házassága utolsó fájdalmas éveit.
The Independent.

Forrás: Bookline

Romok ormán : Magyarország legújabb történetei / Majtényi László


A romok, melyeknek ormán a szerző széttekint, a szétvert harmadik köztársaság romjai. A köztársaság egy jogi vázra épült, a neve alkotmány. Majtényi László - egyebek közt - jogász, hivatalból is dolga van az alkotmánnyal. De, mint e kötetből kiderül, az alkotmány az ő számára elsősorban nem szakmai, hanem világnézeti és erkölcsi kérdés. Arról van szó, hogy kik vagyunk mi együtt, a közös magyar állam polgárai; hogyan kell az államnak bánnia velünk és mindazokkal, akik a területén élnek, és hogyan kell nekünk egymással bánnunk. Lehet erről jogi bikkfanyelven is beszélni, de akinek fontos, hogy az állam szabad és egyenlő polgárok politikai közössége legyen, nem így beszél róla. Hanem a mindennapi élet gazdag, érzelmekkel telített nyelvén. Ha van hozzá tehetsége, az irodalom emelkedettebb nyelvén. Majtényit írói képességekkel áldotta meg a sors. Így a kötetet alkotó írások nemcsak arról tudósítanak, hogyan épültek föl - botladozva, de mégis - a köztársaság intézményei, aztán hogyan rombolták le őket, hanem arról is: hogyan éltük meg mi, magyar állampolgárok a keletkezés, az erózió és a pusztulás éveit. De legkivált: megfogalmaznak, őriznek és továbbadnak egy nagyszerű hagyományt, melyhez a magyar történelem még vissza fog kanyarodni.

Forrás: Bookline

Női élethelyzetek / Rost Andrea, Ádám Szilvia


Bobula Ida az első nőként kinevezett egyetemi magántanár fogalmazta meg a következőt: a nőkérdéshez [] ért minden ember. Ha nő azért, mert nő, ha férfi azért, mert férfi. A nőkérdésről mindenkinek vannak impressziói, tapasztalatai, elgondolásai. De kérdés, hogy ezek kinyomtatásra valók-e? [Nő a modern társadalomban. Társadalomtudomány 1938/4-5: 157.]

A fenti idézet jelzi, hogy az úgynevezett. nőkérdésben sok mindenki megszólalt már. Ezek sorát bővíti kötetünk is. Munkánkban egyfelől a férfinői viszony olyan tradicionális alapkérdéseit vizsgáljuk meg, mint a nemi szocializáció, a nemi szerepek és a nemi egyenlőtlenségek kérdései. Emellett a napjainkban is aktuális női élethelyzetek közül mutatunk be párat. A női élethelyzetek szerteágazó kérdéseiből azért választottuk az egészségügyi állapot, a munka és karrier, a sajátos együttélési minták és a családon belüli erőszak területeinek bemutatását, mert ezek egyben a nők kiemelt nehézségeit takarják. A feldolgozásában elsődleges szempont volt, hogy a témák férfi oldalát is érintsük folyamatos reflexióval. Célunk, hogy az érintett témák megismertetésével, s különösen a férfiak viszonyában való bemutatásukkal, közelebb kerülhessen a két nem a harmonikus együttműködéshez és együttéléshez.

Forrás: Bookline

Napló 1935-1946 / Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni


Gyarmati Fanni (1912–2014) Radnóti Miklós felesége és múzsája 1935 januárjában, huszonhárom éves korában, néhány hónappal a költővel kötött házassága előtt kezdett naplót írni. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a harmadik munkaszolgálata alatt 1944-ben meggyilkolt költőt Budapesten is eltemették. A tizenkét éven át, sokszor napi rendszerességgel vezetett napló tehát egyszerre korrajz és személyes sorstragédia. Az olvasó előtt megelevenedik a Radnóti házaspár szűkebb élete és környezete: bepillanthatunk a haladó magyar irodalmi és művészeti élet hétköznapjaiba egy mind jobban fasizálódó országban, hallhatunk a sűrű baráti összejövetelekről, a párizsi utazásokról, mindennapi apró-cseprő ügyekről, és nem utolsósorban betekintést nyerhetünk egy fiatal, felnőtt, dolgozó nő életébe is, aki legfőbb feladatának azt tekintette, hogy a háttérből minden lehetséges eszközzel segítse férje költői kibontakozását. Gyarmati Fanni mélyen tisztelte és rajongásig imádta a férjét: megkérdőjelezhetetlenül hitt az általa csak „Mik”-nek hívott Radnóti költői tehetségében. 
Az évek múltával aztán a történelmi események érthető módon egyre inkább beszüremkednek a Napló személyes feljegyzései közé. A háború árnyékában élő házaspár mindennapjait erőszak, nélkülözés, kiszolgáltatottság és embertelen törvények tucatjai teszik mind nehezebbé. Nem sokkal azután, hogy férjét, Radnóti Miklóst harmadszor is elvitték munkaszolgálatra, Gyarmati Fanninak hónapokig kellett bujdosnia, Budapestre visszatérve pedig megdöbbentő lélekjelenléttel és energiával próbálta megmenteni a családját. A tragédia azonban – mint tudjuk – mégis bekövetkezett. 
Gyarmati Fanni saját bevallása szerint azért kezdett a naplóírásba, hogy nyoma maradjon mindannak, ami kettőjükkel történt. A megrázó és páratlan értékű szöveg két kötetben kerül az olvasók elé.

Forrás: Bookline

Mesék boldog öregekről / Boldizsár Ildikó


Mi kell a boldog öregséghez? Ezt a kérdést tette fel a kötet szerkesztője, amikor gyűjteni kezdte az idős emberekről szóló meséket. Boldizsár Ildikó meggyőződése, hogy a mesék minden élethelyzetben és életkorban képesek új tapasztalatokkal gazdagítani bennünket, s ez fokozottan igaz az öregkor meséire. Ha az ember idejében elgondolja, milyennek szeretné látni magát élete utolsó harmadában, lehetőséget teremt arra, hogy ehhez az elképzeléshez igazítsa napjait. Az öregkorra ugyanis éppúgy fel kell készülni, mint a felnőtté válásra, vagy az anyaságra és az apaságra. A kötet meséi úgy segíthetik ezt a felkészülést, hogy a történetekben szereplő apókák és anyókák követendő példát nyújtanak a mindennapok átrendezésére, a világhoz való viszony megváltoztatására. A boldog öregek tényként fogadják el az idő múlását, és felismerik a benne rejlő lehetőségeket. Megváltozik a fontossági sorrend életükben, és képessé válnak az előítéletektől és önbecsapásoktól mentes létezésre. Ráadásul életörömöt és leleményességet is lehet tanulni tőlük, hiszen tapasztalataik rendezgetése, szintetizálása közben sok olyan dolgot fedeznek fel, amire a fiatalabbaknak még nincs látásuk. 
A Mesék-sorozat záró kötetét az idős embereken túl azoknak ajánljuk, akik boldog öregségre vágynak, és kíváncsiak rá, hogyan alakítható át az életük ennek érdekében. És persze azoknak, akik szeretnének maguk körül minél több boldog öreget látni, hiszen a hozzátartozókon is múlik, hogy milyen minőségben éljük át az élet délutánját.


Forrás: Bookline